Mindenki hallott már a bárányfelhőkről, igaz? Na de mi a helyzet a
Kelvin-Helmholtz felhőkkel? Nem sokat hallani róluk, pedig igazán különleges
jelenségről beszélhetünk. Ezek a felhők ugyanis úgy néznek ki, akár a fodrozódó
óceán hullámai.
A
felhőpárnákat két különböző sűrűségű és sebességű levegőréteg alakítja ki. Ha a
meleg és kevésbé sűrű légréteg egy hidegebb és sűrűbb réteggel találkozik, akkor
a határaik mentén örvény alakul ki. A párolgás és a lecsapódás pedig lehetővé
teszi, hogy megjelenjenek a hullám alakú felhők az égen, melyek névadója Lord
Kelvin és Hermann von Helmholtz.
A két fizikus tanulmányozta a különböző sűrűségű folyadékok dinamikáját olyan
esetekben, amikor valamilyen zavar, mint például egy hullám halad végig a
folyadékokat összekötő határfelületen. Úgynevezett Kelvin-Helmholtz instabilitás
lép fel nem csak a felhők, hanem az óceán, a Szaturnusz sávjai, a Jupiter vörös
foltjai és a napkorona esetében is.
Vitathatatlanul látványos felhőket képes kialakítani a folyamat. Különböző íves
hullámokat hoz létre az égen, melyek akár önmagukban, akár a naplemente
csodálatos fényeiben megvilágítva is felejthetetlen és lenyűgöző látványt
nyújtanak.
1 cikk
