Córdoba - Spanyolország egyik gyöngyszeme

Córdoba tartomány legfőbb látnivalója maga Córdoba. A gazdag múltra és mesés történelemre visszatekintő város, ami egykor al-Andalusz központja volt, ma is mély nyomokat és kellemes élményeket hagy az idelátogatóban. Különös hangulatát talán az adja, hogy egyszerre falusias, családias és egyben urbánus. A települést Kr.e. 152-ben alapították a rómaiak, hogy később itt születhessen Seneca és Lucanus. 711-ben Córdobát is elérte a muszlim hatalom keze és ennek a csodás birodalomnak a fővárosa lett az Ibériai-félszigeten.

A Guadalquivir folyó partján elterülő város fénykora III. Abd ar-Rahmán (912-61) uralkodására tehető, akkoriban Nyugat-Európa legnagyobb települése a maga 100000 és 500000 közé saccolt lakosával. Mivel ekkoriban a muszlim világ európai központja, így számtalan mecset, csillagvizsgáló, könyvtár és egyetem gondoskodott a kulturális fejlődésről. Ez az intellektuális hatás a mai napig érezhető… A csatangolást a Puente Romanon való átkeléssel kezdtem, amit már számtalanszor felújítottak, a legutóbbi szépítkezés gyanítom nem oly rég történt. A híd végén áll a Torre de la Calahorra időhiány miatt ezt kihagytam, irány a Mezquita! :)

I. Abd ar-Rahmán alapította 785-ben egy vizigót templom helyén. 10. század végére nyerte el a végleges formáját, akkor 23000 négyzetmétert foglalt el, 1293 oszlopot tartalmazott (mára 856 maradt). A békésnek cseppet sem mondható al-Manszúr mikor lerombolta a Santiago de Compostela-i katedrálist, keresztény rabszolgákkal Córdobába vitette a haragokat, majd fejjel lefelé felakasztva olajmécsesként használta őket a Mezquitaban…

Ebből a történetből is látszik, hogy itt minden csempedarab, minden oszlop és minden egyes kövecske árasztja magából a történelem lágy vagy éppen véres leheletét. A Puerta del Perdón lépünk be a Patio de los Naranjos azaz a Narancs-udvarba, mely a rituális mosakodás céljául szolgált. 2010-ben a belépő 8 Eurót kóstált, amihez csak annyit fűznék hozzá, életem legjobb ár-élmény „ticketje” volt! :)

Nehéz szavakba önteni, hogy mit éreztem mikor az oszlopok közt bóklászva kattogtattam a fényképezőgéppel. Egybe biztos voltam és vagyok, lehetetlen fotókon vagy videón visszaadni a hely szellemét és monumentalitását. Hogy még elképesztőbb legyen a Mezquita arról 1236-ban gondoskodtak, mikor mecsetből székesegyházzá építették! Belső átalakítások révén egy hatalmas kápolnát „eszkábáltak” a belsőtérbe spanyol barátaink. I. Károly mikor meglátta a következő mondatok hagyták el a száját: „Önök tönkretettek valamit, ami az egész világon egyedülálló volt”. Halkan jegyzem meg, nem csúnya az a kápolna… :)

Az út egyik legjobban várt pillanata teljesedett be ennek a lélegzetelállító épületnek a megtekintésével. Ne legyen kétségünk, a Mezquita mindenkiben katartikus élményt fog kiváltani!
Érdemes még az Alcázar de los Reyes Cristianos megtekintése, szintén belépős, szieszta idején zárva. Sajnos erre sem volt időm, majd legközelebb. Helyette inkább nyakamba vettem a város szűk utcáit, amit nem bántam meg. Judéria azaz a zsidó negyed felfedezése, a fehérre meszelt házfalak, virágokkal és kovácsoltvas kapukkal örökre az emlékezetembe ivódtak.

Számtalan hangulatos tér is kialakításra került a városban, ahol igazán autentikus tapas bárokban lehet elcsapni az időt… Persze elmaradhatatlan a tinto de verano, amit a helyiek is előszeretettel fogyasztanak, vagyis csak ők, mert a turisták leragadtak a sangriánál…

Córdoba az a hely, ami kihagyhatatlan! Egyszerűen muszáj ellátogatni ide, és higgyétek el meghálálja a város, örök élményekkel enged csak haza benneteket!