Számtalan hely van a világon, ahol olyan építészeti remekművekre bukkanhatunk, melyek láttán tátva marad a szánk. Pazar tervezés, kitűnő kivitelezés… s ekkor kezdünk el azon gondolkodni, hogy ezek több ezer évvel ezelőtt készültek, vajon hogyan építhették fel akkor? Ráadásul egyeseket még a mai csúcstechnológiákkal sem lehetne utánozni. Talán ez az oka annak, hogy csodáknak nevezhetjük őket. Sok toplistát össze lehetne állítani róluk, hisz valóban rengeteg létezik, szerintünk ezek a legcsodálatosabbak (első rész): 

Teotihuacan

A Kr. előtti II. században egy új civilizáció jelent meg a Mexikói-völgyben. Ők voltak az olmékok, akik (feltehetően) megalapították Teotihuacan virágzó metropoliszát és annak hatalmas lépcsős piramisait, melyek a Holtak útja köré épültek. A legmagasabb közülük a Nap-piramis a maga 75 méterével, melyet Kr. u. 100-ban állítottak fel. Az út a Hold-piramisban végződik, mely kisebb, viszont sokak szerint szebb az előzőnél. Hét századdal a Teotihuacan Birodalom pusztulása után az aztékok továbbra is tisztelték a piramisokat és zarándokútjuk egy állomásává tették.

Petra

Petra, a legendás „Rózsavörös város, mely feleannyi idős, mint az örökkévalóság", képezte a nabateus királyság központját. Kétség sem fér hozzá, hogy ez Jordánia legértékesebb kincse, s így a legfontosabb látványossága. Ez az óriási, különleges város a Wadi Musa kanyon falába faragva alkotta a selyem- és fűszerkereskedelem egy jelentős csomópontját, mely összekötötte Kínát, Indiát és Szaúd-Arábiát Egyiptommal, Görögországgal és Rómával. A legrészletesebben kidolgozott épület az Al Khazneh, azaz a „Kincstár”, melyet egy hatalmas homokkősziklába vájtak, s homlokzata mellett minden eltörpül.

Machu Picchu

A Machu Picchu az ókor leggyönyörűbb és legkülönlegesebb emléke. 1911-ben fedezte fel újra egy hawaii történész, Hiram, miután évszázadokon keresztül volt a föld alá temetve az Urubamba-völgyben. Az inkák „elveszett városa” alulról láthatatlan, s teljesen önellátó, teraszos földekkel vették körbe, melyeket természetes források vizeivel öntöztek. A külső világ nem tudott a létezéséről egészen 1911-ig. Azóta Peru legfőbb látványosságává vált a Machu Picchu.

A kínai nagy fal

A kínai nagy fal a Kr. e. III. századtól egészen a XVII. századig védte a Kínai Császárság északi határát a hunok támadásától. Számos fal épült akkor, melyet már a nagy falnak neveztek. A legismertebb közülük Kr.e. 220. és 206. között épült az első kínai császár rendeletére, de ebből már csak nagyon pici rész maradt fent. A ma álló fal nagy része a Ming-dinasztia uralkodása (1368-1644) alatt készült el. A legátfogóbb régészeti felmérések szerint az egész kínai nagy fal, minden ágával együtt 8851,8 kilométer hosszan terül el.

Gízai piramisok

A gízai piramisegyüttes Kairó külvárosának közvetlen szomszédságában áll. Három piramis alkotja, melyek közül a legnagyobb Kheopsz fáraóé, a másik kettő fiaié, Khephrén és Mükerinosz fáraóké. A nagy piramis az ókori világ hét csodájának legősibb, illetve a mai napig létező tagja. Több mint kétmillió kőtömböt használtak fel a megépítéséhez, s a munkálatok 20 éven át zajlottak Kr.e. 2560 körül. Mikor elkészült a hatalmas piramis, Egyiptom legnagyobb piramisává vált a 146,5 méteres magasságával. Kephrén piramisa nagyobbnak tűnik, de valójában a magasabb domborzati viszonyok okozzák az optikai csalódást.