Valljuk be, a Feröer-szigetek nem a legvonzóbb célpontok egyike nekünk magyaroknak, azonban ha szeretünk utazni és kedveljük a csendesebb, nyüzsgés nélküli úticélokat, érdemes ellátogatni a Dániához tartozó szigetcsoportra. A Feröer-szigeteket hallomásból sem ismeri mindenki, de aki figyelemmel kíséri a magyar fociválogatott szereplését, az biztos hallott már róla. Azt azonban elképzelni sem tudjuk, hogyan nézhet ki, milyen lehet az élet a mindössze 18 szigetből álló szigetcsoporton.

Feröer az Atlanti-óceán északi részének közepén található, Skócia, Izland és Norvégia között félúton, klímája óceáni éghajlat, az Észak-atlanti áramlat jelentős mértékben befolyásolja az éghajlatot, ezért a telek általában enyhék, 3-4 C fok, a nyarak viszont hűvösek, 10-11 C fok az átlaghőmérséklet. Gyakran szeles és felhős az idő és évi 260 napon esik itt az eső.

A kedvezőtlen időjárási körülményektől függetlenül Feröer tagadhatatlanul gyönyörű zöld rétjeivel, meredek hegyeivel, partmenti szikláival és festői völgyeivel. Utazásra a nyár a legjobb időszak, ilyenkor zöldül ki igazán a sziget és a hőmérséklet is kellemes, a 20 fok sem ritka.

A népesség kb. 50.000 főt számlál, akiknek saját nyelvük és kultúrájuk van. Kicsivel több mint 100 települése van, ezek közül szinte mindegyik a tengerparton található. A házak rikító színűek és szorosan egymás mellé építették őket. Az idelátogatóknak mindegyik falu egyformának tűnhet. A legtöbb helyen juhok legelésznek a falvak határaiban. Hivatalos nyelvük a feröeri és a dán.

Annak ellenére, hogy Feröer történelme a 6. századig nyúlik vissza, a városiasodás folyamata csak az 1800-as évek végén, az 1900-as évek elején ment végbe. A főváros Tórshavn például az 1900-as évek elején kb. 100 fős lakossággal büszkélkedhetett, ma ez a szám eléri a 20.000-et. A tradicionális feröeri falvak jelentős mértékben önellátóak voltak, leginkább halászatból éltek, azonban a növekvő népesség egyre inkább a városias életformára kényszerítette az embereket és a halászat fontosságát átvette mezőgazdálkodás, aminek a letelepedett életforma jobban kedvezett.

Feröer gazdasága legfőképp a halászatra épül, az export 80%-át teszik ki a haláruk, a második legnagyobb bevételi forrásuk pedig az idegenforgalomból származik, amit a gyapjúcikkek értékesítése követ.